A megfelelő növényt a megfelelő helyre!

0 hozzászólás

Hogy is szokott zajlani a legtöbb esetben az udvarunkba, kertünkbe kerülő növények megvásárlása? Elmegyünk a kiválasztott/bejáratott árudába félig kiforrt elképzelésekkel arról, hogy mit is szeretnénk, majd a meglátni és megszeretni varázsában a kosarunkba, majd kertünk talajába kerül a növény.

A talaj savas kémhatását jelzik a következő növények:

Ám a vásárlás előtti tervezés és szaktanácskérés hiánya hamar megbosszulhatja magát: a növényünk, amit féltő gonddal ültettünk, locsoltunk, tápoldatoztunk, elpusztul. Hol rontottuk el?

Ha úgy érezzük, minden szabályt betartottunk, még a fényviszonyokra és a növény vízigényére, illetve légmozgásra való érzékenységére is ügyeltünk, akkor ott rontottuk el, hogy nem a növény igényeinek megfelelő talajba ültettük.

Szem előtt kell tartanunk azt, hogy a növény számára létfontosságú az a közeg, ahonnan a tápanyagok és víz jelentős részét felveszi, ahol gyökerei növekedni tudnak, és aminek mind a fizikai jellemzői, mind a kémiája hatással van a növény növekedésére. Ez nem más, mint a talaj.

Éppen ezért úgy érdemes növényt választani, hogy előtte megvizsgáljuk kertünk talaját, és legalább azzal tisztában leszünk pár egyszerűen elvégezhető talajvizsgálat során, hogy milyen típusú a kert talaja és milyen pH-értékkel jellemezhető. A cikk első részében megtudhatjuk, mit mutat meg a talaj kémhatása, hogyan állapíthatjuk meg kertünk talajának kémhatását, mit tehetünk a szükséges módosításához, illetve milyen növényeknek ideális közeg a savas, illetve a bázikus (meszes) talaj.

A talaj kémhatása

A talaj kémhatása (vagyis pH-ja) a talaj savasságát vagy bázikusságát (lúgosságát) jelző szám. A pH-értéktartomány 0–14 közötti. A 7 a semleges kémhatást jelöli, 7 alatt savas kémhatásról, 7 fölött bázikus kémhatásról beszélünk. A bázikus talajok mésztartalma magas, ezek a meszes talajok. A talaj kémhatása alapján a következők szerint csoportosítható:

Savanyú Erősen savanyú pH <4,5
Semleges Savanyú pH 4,5-5,5
Lúgos / bázikus Gyengén savanyú H 5,5-6,8

A következő táblázatban a különböző kémhatású talajokat előnyben részesítő növényeket vagy növénycsoportokat soroltam fel, ez kezdeti segítséget jelenthet a növényeink kiválasztásánál.

A pH-érték a talaj olyan kémiai tulajdonsága, amely meghatározza a növény fejlődését, hiszen befolyásolja a tápanyagok felvehetőségét. Egyes növények a kifejezetten savanyú, mások a bázikus kémhatású talajon fejlődnek jobban. A legtöbb növény a semlegeshez közeli, enyhén savanyú (pH 5,8 – 6,5) talajt részesíti előnyben.

Vontatott lesz a növény fejlődése, ha nem az igényének megfelelő pH-tartományú talajba kerül. Mivel ilyen körülmények között nehezebb fölvenni az alapvető másodlagos elemeket és mikroelemeket, tápanyaghiány tünetei léphetnek fel. A szélsőséges talajkémhatás (erősen savanyú, pH <4,5 vagy erősen lúgos, pH >9) olyan ásványi elemek felvételének kedvez, amelyek a növény fejlődése szempontjából kifejezetten károsak.

A túlságosan alacsony pH-értékkel rendelkező talajon lehetővé válik a kelleténél több alumínium és a mangán felvétele, emellett gátolva van a kalcium, a foszfor és a magnézium felvétele. A pH 7-8 feletti tartományokban romlik a foszfor és a legtöbb mikroelem felvehetősége, ami rendkívüli mértékben gátolja a meszes talajt nem kedvelő növények fejlődését.

A talaj kémhatását elsődlegesen az alapkőzet befolyásolja, de az időjárás is hatással van rá: nagy mennyiségű csapadék vagy öntözővíz hatására a bázikus elemek (kalcium, magnézium) kimosódnak a talajból. Ezzel párhuzamosan a savas elemek (alumínium, vas) kerülnek túlsúlyba, ezért csapadékosabb térségekben a savanyú kémhatású talajok jellemzőek. A hibás (egyoldalú) tápanyag-utánpótlás is okozhat elsavanyodást: például az ammónium alapú műtrágyák túlzott használata is felgyorsíthatja a talaj savanyodási folyamatait.

Segítenek a jelzőnövények

Amennyiben most készülünk betelepíteni a ház körüli területeket dísznövényekkel, és a kertet haszonnövényekkel, mindenképpen vizsgáljuk meg a természetes növényvegetációt!

Indikátornövénynek nevezzük azokat a növényfajokat, amelyek csak olyan területen fejlődnek és szaporodnak, ahol sajátos igényeik (pl.: egy bizonyos talajtípus, talaj kémhatásának egy bizonyos tartománya) számára megfelelőek a körülmények, ezáltal jelzik a környezet valamilyen tulajdonságát (pl.: kémhatás, ásványianyag-tartalom).

A talaj savas kémhatását jelzik a következő növények:

– Mezei árvácska: kistermetű egynyári növény, kicsiny fehér-sárga virágait májustól szeptemberig neveli.
– Közönséges csarab: kb. fél méteresre növő, télálló törpecserje, virágának színe rózsaszínes-lilás. Augusztustól októberig virágzik, a nedves talajokat kedveli.
– Piros gyűszűvirág: nagyra növő (1,5 méterig) kétnyári, erősen mérgező lágyszárú növény. Kis harang alakú virágai lehetnek fehérek, rózsaszínek vagy lilák, levelei lándzsa alakúak. Júniustól szeptember végéig virágzik.
– Saspáfrány: 1-1,5 méter magasra is megnövő évelő növény. Levelei világoszöldek, legyezőszerűek. Az árnyékos helyeket kedveli.
– Juhsóska: 20-40 cm magasra növő felálló szárú évelő. A homoktalajok indikátornövénye is. Áprilistól július végéig virágzik.
– Festő rekettye: akár 1 méteresre is megnövő cserje. Virága sárga, levelei sötétzöldek, lándzsa alakúak. Májustól nyár közepéig virágzik.

A talaj lúgos kémhatását a következő növények jelzik:

– Mezei katáng: 1 méter magasra is megnövő évelő gyomnövény. Világoskék színű virágát napsütésben nyitja ki, júliustól szeptemberig virágzik. Másik neve a katángkóró, nemesített változata a cikória.
– Mezei zsálya: 20-50 cm magasra növő évelő, májustól augusztusig hozza liláskék virágait.
– Tavaszi hérics: 15-60 cm magasra növő évelő. Virágai sárgák, levelei aprók, fél mm-esek, szára felálló. Márciustól májusig virágzik.
– Fekete bodza: 3-4 méter magasra növő, lombhullató cserje. Virágán és termésén kívül minden része mérgező. Nyáron hozza fehér virágait, ősszel érleli fényesfekete színű termését.
– Martilapu: 20-30 cm magasra növő évelő növény. Előbb sárga színű virágai jelennek meg februártól, aztán szív alakú levelei.
– Szamárhere: 30-60 cm-esre növő, jó mézelő növény. Rózsaszín fürtvirágzatán az alsó virágok nyílnak először. Május és július között virágzik. Más néven takarmány baltacim vagy pulykafű.

Hogyan tudom megállapítani, milyen kémhatású kertem talaja?

A legegyszerűbb behatároló vizsgálat, amit otthon is el tudunk végezni felszerelt laboratórium nélkül, az ecetpróba. Egy ujjhegynyi száraz talajt helyezzünk tiszta üvegre vagy egy sima tányérra, majd cseppentsünk rá háztartási ecetet. A mésztartalmú (tehát lúgos kémhatású) talaj pezsegni kezd. A pezsgés mértékéből következtethetünk a talajban levő mész mennyiségére, de pontos pH-értéket így nem kaphatunk. Ha csak éppen pezseg egy picit, a talaj kémhatása közel van a semlegeshez.

Hogyan befolyásolhatom a talaj pH-értékét?

Csak abban az esetben kerítsünk sort bármiféle beavatkozásra, ha ismerjük a talaj pH-értékét! Pontos érték megállapításához egy gyors laboratóriumi vizsgálat a legtisztább megoldás. Ehhez az ecetpróba és hasonló gyors otthoni analízis nem elegendő.

A talaj pH-értékének növelése érdekében (tehát savanyú talaj javításához) házikertekben alkalmazhatunk mészkőport, mészkőőrleményt, oltott meszet vagy mésztartalmú műtrágyát (pétisó). Ezek közül a legáltalánosabban alkalmazott a mészkőpor, amelynek a legkisebb a szemcsemérete, vagyis ez juttatható ki a legegyenletesebben. Az oltott mész erőteljesebben emeli a talaj pH-értékét, így annak kijuttatása nagy körültekintést igényel.

Amennyiben télen tisztán fával fűtünk, felhasználhatjuk a talaj pH-értékének emelésére a fahamut is. Kijuttatásakor arra kell fokozottan ügyelnünk, hogy nem érintkezhet közvetlenül a csírázó magokkal vagy a palánták gyökérzetével. Szórjuk szét a talaj felszínére egy vékony rétegben, majd tavasszal dolgozzuk be. Abban az esetben, ha rendszeresen használunk fahamut, évente ellenőrizzük a talaj pH-értékét, mert ha túl sokat juttatunk ki, a kialakuló magas pH tápanyaghiányt idézhet elő a haszonnövényeken.

Ügyeljünk arra, hogy a szükséges mész mennyisége elsődlegesen az ültetni kívánt növénytől és a talaj szerkezetétől, szervesanyag-tartalmától függ. A lazább, homokos talajtípuson ugyanolyan mértékű pH-értékváltozáshoz kevesebb mészre van szükség, mint a kötöttebb talajokon (pl.: agyagos talaj). A talaj meszezését ősszel kell elvégeznünk, a növények ültetése előtt legalább 2–3 hónappal.

Amennyiben növényünk savanyú talajt kíván, csökkentenünk kell a talaj pH-értékét. A talaj savanyítására a műtrágyák közül az ammónium-szulfát, az ammónium-nitrát és a karbamid megfelelő, de kijuttatásával kapcsolatban kérjük ki szakember véleményét! A növény ültetésekor a megásott gödörbe szórhatunk tőzeget, de ennek hatása nem nyújt hosszú távú megoldást.

Útravaló: mindig tartsuk szem előtt, hogy ne a növényhez válasszuk a helyet, hanem a helyhez válasszuk a növényt! A körülmények diktálnak, nem elsősorban az ízlésünk!

Forrás: agrofórum

Kategória:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

fel az oldal tetejére