Az  egyik legnyilvánvalóbb feladata a területek határolása, illetve a takarás. A sövények segítenek meghitté, a kíváncsi tekintetektől védetté tenni kertünket, eltakarhatnak kevésbé szép részeket, valamint a kerten belül a különböző kertrészek elválasztására is szolgálnak.

Az előbb leírt feladatán túl a sövény más pozitív adottságokkal is rendelkezik. Kiváló zaj és porfogó, valamint hó és szélfogóként is kitűnő.

Kép forrása: Pixabay.com

A sövények madárbarát kert kialakításában is szerepet kaphatnak. A sövényt alkotó növények sűrű ágrendszere, védett fészkelő helyet biztosít egyes madárfajok számára. Bizonyos növényfajok termése táplálékul szolgál a kertet látogató madaraknak.

Kép forrása: Pixabay.com

A sövények fajtái

Sövényeket létrehozhatunk örökzöld valamint lombhullató növényekből is, kimondottan látványosak a virágos sövények melyeket dekoratív virágú és termésű fajok alkotnak. A virágos sövények tavasszal és nyáron díszítők is lehetnek, nem igényelnek olyan gyakori alakítást, mint a nyírott sövények.

Magasság szerint beszélhetünk alacsony sövényekről, más néven jelzősövényekről vagy szegélysövényekről, ezek 1 méternél alacsonyabb, jellemzően 50-80cm-es sövények, szegélyezésre, kertrészek határolására szolgálnak.

Kép forrása: Pixabay.com

A szegélysövényeknél magasabb sövények, lehetnek félmagasak (kb. 1m), magasak (1,5-2m) és igen magasak (2m-nél magasabb). Házi kertben a magas sövények a legjellemzőbbek.

A barokk kertekre jellemző különleges sövények, a 2-3m-es vagy ennél is magasabb sövényfalak. A sövényfalak nehezen fenntarthatók, csak néhány növényfaj alkalmas a kialakításukra, családi házak kertjében egyáltalán nem jellemzők.

Kép forrása: Pixabay.com

A sövények lehetnek nyírottak és nyíratlan sövények is, előbbiek merevebb, utóbbiak lazább, kötetlenebb hatásúak. A sövények közös jellemzője, a vonalas telepítési forma, valamint az, hogy egy növényfaj és lehetőség szerint az adott faj, egy fajtája alkotja őket.

A folytatásban az egyes sövényfajták kialakításához ajánlunk lombhullató és örökzöld növényeket. Az ajánlott növényekről weboldalunkon részletesen olvashatsz.

Alacsony jelzősövénynek ültethető növények
Nyíratlan alacsony jelzősövény nevelésére alkalmas növények:

• Kékszakáll fajok (Caryopteris) 
• Karcsú gyöngyvirágcserje (Deutzia gracilis)
• Sudárzsálya fajok (Perovskia)
• Cserjés pimpó (Potentilla fruticosa)
• Japán díszmeggy (Prunus glandulosa)
• Orvosi zsálya (Salvia officinalis)
• Pompás gyöngyvessző (Spiraea bumalda)
• Törpe orgona (Syringa meyeri)

Nyírott alacsony jelzősövény nevelésére alkalmas növények:

• Kúszó kecskerágó (Euonymus fortunei)

Nyírott és nyíratlan alacsony jelzősövény nevelésére alkalmas növények:

• Törpe vérborbolya (Berberis thunbergii ’Atropurpurea Nana’)
• Törpe puszpáng (Buxus sempervirens ’Suffruticosa’)
• Japánbirs (Chaenomeles japonica)
• Közönséges levendula (Lavandula angustifolia)
• Örökzöld mirtuszlonc (Lonicera nitida)
• Szürke cipruska (Santolina chamaecyparissus)
• Törpe ezüstös borbolya (Berberis candidula)

Félmagas, magas és 2,5m-nél magasabb sövény nevelésére alkalmas növények

Nyíratlan kialakítására alkalmas növények:

• Teltvirágú gyöngyvirágcserje (Deutzia magnifica)
• Érdeslevelű gyöngyvirágcserje (Deutzia scabra)
• Díszribiszke (Ribes sanguineum)
• Nipponi gyöngyvessző (Spiraea nipponica)
• Kislevelű orgona (Syringa microphylla)
• Prágai bangita (Viburnum x pragense)
• Ráncoslevelű bangita (Viburnum rhytidophyllum)

Nyírott sövény kialakítására alkalmas növények:

• Mezei juhar (Acer campestre)
• Fanyarka fajok (Amelanchier)
• Ottawai borbolya (Berberis x ottawensis ’Superba’)
• Puszpáng (Buxus sempervirens)
• Közönséges gyertyán (Carpinus betulus)
• Pompás japánbirs (Chaenomeles speciosa)
• Dústermésű madárbirs (Cotoneaster dielsianus)
• Cserszömörce (Cotinus coggygria)
• Kétbibés galagonya (Crataegus laevigata)
• Egybibés galagonya (Crataegus monogyna)
• Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)
• Közönséges bükk (Fagus sylvatica)
• Kerti aranyfa, aranycserje (Forsythia intermedia)
• Szíriai mályvacserje (Hibiscus syriacus)
• Tompalevelű fagyal (Ligustrum obtusifolium)
• Tatár lonc (Lonicera tatarica)
• Fehér eperfa (Morus alba)
• Közönséges jezsámen (Philadelphus coronarius)
• Molyhoslevelű jezsámen (Philadelphus pubescens)
• Lucfenyő (Picea abies)
• Babérmeggy (Prunus laurocerasus)
• Tűztövis (Pyracantha coccinea)
• Havasi ribiszke (Ribes alpinum)
• Arany ribiszke (Ribes aureum)
• Svéd berkenye (Sorbus intermedia)
• Fehér hóbogyó (Symphoricarpos albus)
• Kínai orgona (Syringa chinensis)
• Közönséges orgona (Syringa vulgaris)
• Tamariska (Tamarix tetranda)
• Közönséges tiszafa (Taxus baccata)
• Csodasövény (Ulmus pumila ’Celer’)
• Tavaszi bangita (Viburnum x burkwoodii)

Nyírott avagy nyíratlan sövény kialakítására alkalmas növények

• Júlia borbolya (Berberis julianae)
• Japán borbolya fajták (Berberis thunbergii)
• Sóskaborbolya (Berberis vulgaris)
• Bíbor japánbirs (Chaenomeles x superba)
• Oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana)
• Leylandi ciprus (Cupressocyparis leylandii)
• Arizónai ciprus (Cupressus arizonica)
• Japán kecskerágó (Euonymus japonicus)
• Közönséges magyal (Ilex aquifolium)
• Kékeslevelű magyal (Ilex x meserveae)
• Virginiai boróka (Juniperus virginiana)
• Télizöld fagyal (Ligustrum ovalifolium)
• Közönséges fagyal (Ligustrum vulgare)
• Kerti mahónia (Mahonia aquifolium)
• Bangitalevelű hólyagvessző (Physocarpus opulifolius)
• Pirosvirágú gyöngyvessző (Spiraea x billardii)
• Hamvas gyöngyvessző (Spiraea x cinerea)
• Kerti gyöngyvessző (Spiraea x vanhouttei)
• Kerti hóbogyó (Symphoricarpos x doorenbosii)
• Piros hóbogyó (Symphoricarpos orbiculatus)
• Nyugati tuja (Thuja occidentalis)
• Keleti tuja (Thuja orientalis)
• Óriás tuja (Thuja plicata)

Forrás:citygreen.hu

Hogyan kezdjünk neki egy térelválasztó vagy a kíváncsi szemek elől jótékonyan takaró, természetes sövényfal létrehozásához? Milyen növényfajok/fajták közül választhatunk? Hogyan ültessük el a növényeket? Mire kell feltétlen odafigyelnünk a növények gondozásánál?

Érthetően sok elvárásunk van egy természetes sövényfallal kapcsolatban: nem 2-3 évre tervezünk egy térelválasztó vagy „szomszédtakaró” természetes növényfalat, hanem akár egész életünkben szeretnénk ugyanannak a sövénynek a jótékony árnyékát élvezni, gyönyörű virágaiban (ha vannak) gyönyörködni, új hajtásaira féltő gonddal ügyelni. Nem mindegyik növény képes arra, hogy akár más növényfajokkal vagy vele azonos fajba tartozó növénnyel viszonylag szorosan egymás mellé ültetve megmaradjon. Még a tipikusan sövénynövényként számon tartott fajok kiválasztásánál, ültetésénél és gondozásánál is be kell tartanunk számos alapvető szabályt.

A megfelelő növény kiválasztása

Az első lépés ismét a gondos tervezésé: mekkora hely áll rendelkezésre sövény kialakításához, egyenes vagy kicsit izgalmasabb (hullámos) sövényt szeretnénk, örökzöld vagy lombhullató növényfajt válasszunk-e, mennyire fontos, hogy feltűnő virágokat is hozzon, mennyit tudunk vele foglalkozni stb…? Ezekre a kérdésekre egytől egyig tudnunk kell a választ, mielőtt átlépünk egy kertészet kapuján vagy eltévedünk egy dísznövény-webáruház megfelelő oldalára. Nézzük tételesen a pontokat!

Egy gyors méricskélés eredményeképp megkapjuk a felhasználható hely nagyságát: hosszúságát, valamint a kerítéstől vagy más tereptárgyaktól való távolságát is meg kell határoznunk, hogy ki tudjuk választani a legalkalmasabb növényfajt.

Egyenes vonalú sövény kialakításához rengeteg növényfaj alkalmas, kacskaringós sövény telepítéséhez viszont a legalkalmazkodóbb és leginkább strapabíró növényt kell választanunk: ebben az esetben ugyanis a kanyarok kialakítása okán egyik oldalon több helyet kaphat a fejlődéshez, másik oldalon jobban korlátozva van ebben. Éppen ezért az „izgalmasabb” sövényfalak vagy labirintusok kialakításához kérjük ki szakember véleményét, illetve alaposan nézzünk utána a repertoárnak!

Örökzöld vagy lombhullató?

Örökzöld vagy lombhullató? Pompás méhcsalogató vagy egyszerű, jelentéktelen virágok? Ez abszolút a mi ízlésünkre van bízva, de nem árt végiggondolnunk ennél a szempontnál a következőket: az örökzöld növények általában drágábbak a hasonló fejlettségi állapotban lévő lombhullató fajokhoz képest, továbbá több tápanyagot igényelnek, hogy erőteljes növekedésük és télen is díszítő lombjuk neveléséhez legyen elég „töltelék” a talajban. Ez bizonyos többletköltséget is magával von, nem számítva a mostanában egyre több gondot okozó, más kontinensekről érkező kártevők és agresszív kórokozók megjelenését. Károsításuk minden növénynél szomorú, de egy fejlettebb sövény esetében nehezen pótolható veszteség válik egy elpusztult növényből. Nem mintha növényvédő szerre és tápanyag-utánpótlásra a lombhullató fajok esetében ne lenne szükség, de az a tapasztalat, hogy bár télen nem takarnak lombjukkal, és sok zöld-hulladék keletkezik minden évben egy lombhullató sövényből, de még így is általában kevesebb veszteséggel számolhatunk velük.

Virágzó sövényt szeretnénk

Amennyiben csodálatosan virágzó sövényt szeretnénk, érdemesebb a lombhullató fajok között szétnéznünk. Nem tud egy örökzöld növény sem olyan virágpompába öltözni, mint egy aranycserje vagy egy gyöngyvessző. De ezek a harsány színű vagy megkapó látványt nyújtó növények nem tudják sokaknál felvenni a versenyt a színpompás levelű korallberkenye egyszerű, piciny fehér virágaival, amelyek tömött bugába rendeződve tökéletes kontrasztot alkotnak a levelek színes kavalkádjával.

Láthatjuk, hogy ez a kérdés abszolút rajtunk múlik. De mi a helyzet a növény időigényével? Miben befolyásolhatja ez a döntésünket? A gyorsabban növő, hirtelen égbe törő növények sokkal több alakítási munkát kívánnak (majdhogynem folyamatos oldalirányú alakító metszést, magasság-beállítást stb.), a kórokozókra vagy kártevőkre érzékenyebb növényfajokat rendszeresen ellenőriznünk kell, hogy nem támadta-e meg károsító, mekkora a növény víz- és tápanyagigénye stb. Ezeket a tényezőket is mind bele érdemes kalkulálni a növény kiválasztásába.

A következő táblázatban felsorolásra került számos, sövény kialakításához alkalmas lombhullató és örökzöld növényfaj (a lista messze nem teljes), magyar és latin nevével.

forrás: agroforum.hu