Első ránézésre a talaj szilárd halmazállapotúnak tűnhet. De ez csak a látszat, pontosabban a történetnek csak a fele. Valójában szilárd, folyékony és légnemű is egyben. Az alábbi ábra kitűnően szemlélteti, hogy valójában mik az összetevői:

Egy egységnyi térfogatú talajnak közel felét teszi ki szilárd, ásványi anyag. A másik fele pedig pórustér, ami hatalmas jelentőséggel bír. Ettől talaj a talaj. Ez teszi lehetővé benne az életet. Egyébként csak egy élettelen valami lenne. Por, szikla.

Pórusok és a bennük lévő víz, levegő és szervesanyag

A talaj szilárd fázisa ~ 45%

A talaj ásványi alkotó részei az alapkőzetből alakulnak ki helyben vagy a másutt kialakult talaj részecskéket a szél illetve víz hozza az adott területre. Ezeket az alkotókat méret szerint szokták csoportosítani: Homok, vályog és agyag. Ki ne hallotta volna ezeket a kifejezéseket, hogy nekem laza homokos talajom van, vagy kötött agyagos talaj. De mielött elolvashatatlanul hosszúra nyúlik ez a bejegyzés, tovább is ugrok és erre a témára egy újabb írásban fogok visszatérni.

Pórustér

Az ásványi részek közözötti teret sűrűn behálózó pórusokat a növények gyökerei és a talajban élő szervezetek hozzák létre. Különösképpen a giliszták imádják beberangolni minden egyes négyzet milliméterét, miközben tápanyag dús mini trágyacsomagokat hagynak maguk után. A testüket borító nyálkás anyaggal közben bevonják a pórusok falát, ami egy csodálatos élettér a talaj mikroszervezetei számára. 

Víz ~ 25%

A talaj jelentős mennyiségű vizet tartalamaz, részben kötötten az ásványi részeken, az élő szervezetek testében, részben pedig a talaj hajszál csöveiben és egyes esetekben a nagyobb pórusokban is. Az ásványi részeken és az élő szervezetekben kötött vizet a növények nem tudják felhasználni.

A pórusokban valójában nem tiszta víz van. Inkább nevezhetjük talaj oldatnak, hiszen benne ásványi és szerves anyagok vannak feloldva, amit a növények fel tudnak venni. Sőt az élő mikroszervezetek egy része is a talajoldat lakói. Ha az összes pórus telítve van vízzel, akkor azonban a növények megfulladnak, hiszen levegőre is szükségük van.

Levegő ~ 25%

A talaj levegőjének összetétele hasonlatos az atmoszférához, azonban több széndioxidot tartalmaz (a talajélőlények légzése miatt). A talaj levegője folyamatos kapcsolatban van az atmoszférával. Ha a talaj nedvességtartalma csökken, a földfelszín feletti levegővel telítődnek a pórusok. Nagyon fontos az oxigén, hiszen a növényeknek és a hasznos élő szervezeteknek szükségük van rá. Ha csökken az oxigén tartalom, egyre inkább az anaerob élő szervezetek kerülnek túlsúlyba a talajban, amik többnyire károsak a nyövények szempontjából. Több okból is elégtelen lehet az oxigén ellátás: belvíz, árvíz idején vízzel telítődik a talaj vagy pedig annyira tömörödötté válik (pl. ha sok nehéz gép tapossa, vagy az állandó bolygatás miatt), hogy összeomlanak a pórusok. Mint ahogy megfelelő élettér és levegő nélkül mi is kinyiffanunk, úgy a hasznos élő szervezetek a talajban is így járnak.

Szervesanyag ~ 5%

A talaj élő anyagának összetétele

Egy egészséges talaj szervesanyag tartalma 5 % körül van (ez a szám persze függ attól, hogy homokról beszélünk-e, ami nehezen köt meg szervesanyagot és 2-3 % is kifejezetten jónak mondható, míg egy agyagos talaj sokkal többet bír el). A mai mezőgazdasági praktikáknak köszönhetően a termőtalajaink nagyrésze már-már halottnak mondható alig 1-2 %-os szervesanyag tartalommal.

Halottanak? Na igen: ez itt a lényeg. Picurka mennyiségnek tűnik ez a néhány százalék a talaj többi alkotójával szemben, mégis itt rejlik a talaj esszenciája. A talaj egészsége és ezáltal a mi egészségünk is. 

A talaj tápanyagháló

A talaj szervesanyag tartalma élő és élettelen dolgokat is jelent: humusz, növények gyökérzete, mikro-, mezo- és makro fauna. Magyarul, az ici-pici mikroszkópikus élőlényektől a rovarokon át a kisebb emlős állatokig, elképesztő a talajban élő szervezetek diverzitása és a közöttük lévő, évcsilló-billiók alatt kialakult fantasztikus összhang és együttműködés. A talajban élő, és szabad szemmel egyáltalán nem is látható mikro szervezetek felelősek a tápanyag körforgásának túlnyomó részéért, a szervesanyag lebontásért és az energia áramlásáért. 

Egyenlőre ennyit ízelítőül. A következő részekben szeretném a fenti témákat kibontani és elmerülni a szilárd fázis, a víz, a levegő és a szervesanyagok mélységeiben. Továbbá szeretnék tippeket adni ezek egyszerű vizsgálazához.

Nagyon nagy örömmel fogadok bármiféle kérdést és visszajelzést a témával kapcsolatban.Talajkondicionálók

Szépeket és jókat,

forrás:https://www.permaforum.hu/permaforum/index.php/blog/entry/mibol-van-a-talaj