Növényvédelem

ÍGY VÉDHETED MEG A TUJÁDAT A PUSZTULÁSTÓL

gombás betegségek

Az egyik legelterjedtebb és szinte minden kertben megtalálható örökzöld dísznövény a tuja. Mivel ezek a növények alapvetően nem szeretik a magyarországi adottságokat, a kártevők és a kórokozók gyakran teszik tönkre őket. Sok kerttulajdonos szenved ilyenkor velük, a legtöbb esetben ugyanis lehetetlen megállapítani, pontosan mi okozta a problémát. Bemutatjuk a fontosabb kártevőket, kórokozókat, és azt is, hogyan lehet védekezni ellenük.

Mivel a tuják számára nem optimálisak a magyar éghajlati feltételek, jelentősen megkönnyítik a kártevők és a kórokozók dolgát – írja anovenydoki.hu. Nem csak ezek válthatják ki azonban a tuja barnulását, esetleges pusztulását, de a szárazság, a talajtani tényezők és a tápanyaghiány ugyanúgy tönkre tehetik növényeinket. Nézzük mik lehetnek a leggyakoribb károsítói a tujáinknak és hogyan védekezhetünk ellenük.

Tuja kabatinás hajtáselhalása 

A betegséget akár már februártól észlelhetjük, mivel a gomba a fertőzött hajtásokon telel át. A tünet a csúcsi pikkelylevelektől kiinduló, akár az egész hajtásra kiterjedő szürkés-barnás elszíneződés, amelyet elhalás követ. Fontos, hogy minél hamarabb észleljük a kórokozót, mivel a gomba és a spóra szóródása májustól várható. A betegség egyik leglátványosabb tünete, hogy élesen elkülönül a növényen a beteg és az egészséges rész. Az elhalt részeknél apró, fekete kitüremkedő foltok jelennek meg, ami a kórokozó szaporító képlete. A kórokozónak kedvez az alacsony hőmérséklet és a magas páratartalom, így elsősorban a csapadékos években jelentősebb a kártétele. A védekezés alapja, hogy május (spóra szóródás) előtt távolítsuk el a fertőzött részeket és kerüljük a sűrű növényállományt. Jelentős fertőzés esetén, a spóra szóródásának időszakában akár 7-10 napos időközzel is szükséges lehet a permetezés.

Tuja kabatinás

Didimaszcellás betegség 

A kórokozó megjelenésekor kezdetben csak egy-egy pikkelylevél kezd sárgulni, az idő előrehaladtával azonban az egész növényen megjelenik ez a tünet. Súlyosabb fertőzés esetén hajtás száradást is okoz és idővel akár a teljes növény is elpusztulhat. Védekezéskor a fertőzött részek erős visszavágása és eltávolítása szükséges. A növényvédelmi kezeléseket a visszavágás és esős időszak után célszerű elvégezni. Azonban a hosszú spóra szóródási időszak miatt a növény állapotához, a fertőzöttség mértékéhez és az időjáráshoz kell időzíteni a permetezéseket.

Seiridiumos betegség 

A fertőzés teljes ágak pusztulását okozza. Elsősorban az idősebb fákon jelentkezik a betegség, amiket sebzésen keresztül tud megfertőzni. A károsítás helyén a kéreg besüpped és pirosas színezetű lesz, gyakran pedig gyantásodás is megfigyelhető. A kórokozónak a meleg párás időjárás kedvez. Védekezésnél a károsított részeket, bőven az egészséges részig vágjuk vissza, majd semmisítsük meg. Kémiai védekezéssel csak a károsítás mértékét tudjuk visszafogni, mivel a kórokozó a fás részekben van és nincs olyan szer ami képes lenne oda felszívódni.

Pestalotiopsisos betegség 

Seiridiumos betegség 

Ez a betegség lsősorban az idősebb növényeknél jelentkezik. Könnyű észrevenni, ugyanis először a pikkelylevelek a hajtáscsúcstól indulva elkezdenek sárgulni-barnulni, majd szépen fokozatosan elszáradnak, súlyos fertőzés esetén pedig akár teljes ágak is felkopaszodhatnak. Az elhalt pikkelyleveleken apró fekete szaporító képletek jelennek meg. A gomba megtelepedését elősegíti a nagy szárazság, a rossz termőhely, de a tápanyaghiány is. A kórokozó ellen nincs kidolgozva védekezés, elsősorban a megelőzésre kell odafigyelni. Csökkentsük a stresszes tényezőket, kerüljük a sűrű térállást és ügyeljünk, hogy kálium túlsúlyos készítményeket juttassunk ki a növényre. Ha észleljük a kártételét a fertőzött részeket erősen vágjuk vissza, majd semmisítsük meg.

forrás:https://www.agrarszektor.hu/kiskertblogger/itt-a-megoldas-igy-vedheted-meg-a-tujadat-a-pusztulastol.10800.html


A legfontosabb: A MEGELŐZÉS

A növényeken előforduló betegségek nem minden esetben gombás fertőződés jelei (lehetnek bakteriális eredetűek, vagy vírus okozta kóros állapotra utalóak), de minden esetben szomorúságra adnak okot.

Legfontosabb tudnivaló, hogy kezelésük sokkalta nehezebb feladat, mint megelőzésük.

Prevenciójuk általában kivitelezhető egy kora tavaszi lemosó permetezés keretében, amelyet érdemes az év folyamán még kétszer, esetleg háromszor megismételni.

Reggel vagy este permetezzünk!

kora tavasszal lemosó permetezés keretében (Champion, Dithane M45, Bordói lé – vagyis bármilyen rezes lemosó permetezés)

2 hónap múlva (május környékén): ajánlott a TOPSIN M, bár ez már II. kategóriájú, ellenben nagyon hatékony megelőző fungicid szer

2-3 hónap múlva (július-augusztus): TOPSIN M (réz tartalmúakkal ilyenkor már vigyázni, mert a nagy melegben perzselést okozhatnak

ősszel (október környéke): ismét rezes lemosó permetszerekkel, mint tavasszal

A leggyakoribb gombás megbetegedések a következők:


A tuják didimaszcellás pikkelylevél barnulása (Didymascella thujina):

Kezdetben egy-egy pikkelylevél sárgulása figyelhető meg az alsó hajtásokon, majd fokozatosan hajtássárgulás jelentkezik, és apró, fekete pöttyök, 1-2 mm-es, ovális termőtestek jelennek meg a leveleken. Ezeket a fertőzött hajtásokat legkésőbb májusig el kell távolítani, és meg kell semmisíteni. A kórokozó fellépésére elsősorban csapadékos években lehet számítani.

Vegyszeres kezelésük június végétől októberig 3 alkalommal 7-14 naponként ismételve történjen (réztartalmú fungicidek alkalmazása, pl. Bordói lé, Champion 50 WP, Rézoxiklori 50 WP, Cuproxat FW, Rézgálic)

didimaszcellás pikkelylevél barnulása 
1. ábra: A tuják didimaszcellás betegsége

A tuják kabatínás hajtás- és ágpusztulása (Kabatina thujae):

Ez esetben a hajtáscsúcsok kifakulnak, majd elhalnak. A pikkelyleveleken tizedmilliméter nagyságú fekete foltok jelennek meg, a fertőzött hajtások alapi részén a szár belseje elbarnul. A fertőzött részek eltávolítása májusig itt is alapvető fontosságú. Május közepétől a nyár elején, főleg csapadékos időben néhány permetezés szükségessé válhat. A két betegség elleni védekezésre alkalmas lehet pl. a Polyram DF vagy az Antracol 70 WG.  Mind a mechanikai, mind pedig a kémiai védekezést a szomszédokkal összehangoltan kell végezni, mert csak így várható kielégítő eredmény. Emellett különösen fontos annak hangsúlyozása, hogy a tuják gombás betegségei sokszor csak másodlagosan jelentkeznek a nem megfelelő kondícióban tartott, gyenge növényeken (Kalcium és Magnézium utánpótlása!)

hajtás- és ágpusztulás
2. ábra: Kabatínia tuján

A tuják szeirídiumos hajtás- és ágpusztulása (Seiridium cardinale):

A betegség megjelenése a törzstől kifelé haladva a hajtáscsúcsok felé terjedő barnás hajtáselhalással jelentkezik. A fertőzés teljes ágak pusztulását okozhatja. Elsősorban az idősebb fákon jelentkezik a betegség, amiket sebzésen keresztül tud a gomba megfertőzni. A károsítás helyén a kéreg besüpped és pirosas színezetű lesz. Gyakran gyantásodás, mézgafolyás figyelhető meg. A kórokozónak a meleg párás időjárás kedvez. Védekezésnél a károsított részeket, bőven az egészséges részig vágjuk vissza és semmisítsük meg. Kémiai védekezéssel csak a károsítás mértékét tudjuk visszafogni, mivel a kórokozó a fás részben van és nincs olyan szer, ami képes volna oda felszívódni.

A tuják szeirídiumos hajtás- és ágpusztulása
3. ábra: Mézgásodás jele tuján

Pesztalociopsziszos betegség (Pestalotiopsis funerea):

 Elsősorban az idősebb növényeknél jelentkezik. Tavasszal a fiatal hajtáscsúcsoktól befelé haladó elhalás figyelhető meg! Súlyos fertőzés esetén, akár teljes ágak is felkopaszodhatnak. Az elhalt pikkelyleveleken apró fekete szaporító képletek jelennek meg. Ez a gomba gyengültségi parazita (vagyis beteg, tápanyaghiányos növényeket támad meg elsősorban), így elősegíti a megtelepedését a nagy szárazság, rossz termőhely, tápanyaghiány, vagy más káros tényező, ami a növény egészségi állapotát csökkenti. Védekezés a kórokozó ellen nincs kidolgozva, elsősorban a megelőzésre kell odafigyelni. Csökkentsük a stresszes tényezőket, kerüljük a sűrű térállást és ügyeljünk, hogy kálium túlsúlyos készítményeket juttassunk ki. Ha észleljük a kártételét, a fertőzött részeket erősen vágjuk vissza és semmisítsük meg.

Pesztalociopsziszos betegség

A legfontosabb tehát azt az egyszerű képletet megjegyezni, hogy a megelőző permetezés mindig a legegyszerűbb ám legnagyszerűbb megoldás, általa elkerülhetjük a betegségeket, amelyeket később már sokkalta nehezebb orvosolni!

Bordás Melinda

„Kert…szívvel. Kert…ésszel.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

fel az oldal tetejére