MAGYAR NÉPÉLET A MAGYAR GAZDA IDŐJÁRÁS-JÓSLÓ NAPTÁRA.

A gazdák évezredek óta a föld művelésével, állatok tenyésztésével eltartják, élhetővé teszik az életet az egész társadalom részére. Életbevágóan fontos volt számukra, hogy megfigyeljék az időjárás fordulatait. Sok sok nemzedék tapasztalata alakította ki a naptári év meghatározott időszakaira várható időjárás bölcsességeinek megfogalmazását. Az áldott magyar föld különös gazdagsága ontotta a bő termést, de csak akkor, ha a magyar gazda a természettel összhangban cselekedett. Mélyen szerette a földet, és ezért őseitől örökölt és saját tapasztalatok szerint gazdálkodott. Az isteni és természeti törvényeket mindenkor betartotta. Ezért volt Magyarország mindig írigylésre méltó gazdag ország az idegenek számára. Nem tudták, hogy a föld gazdagsága a magyar gazda végtelen Isten- és földszeretetén múlott elsősorban. Az alábbi naptár bölcsességei, jóslatai a magyar ember megfigyelései alapján alakultak ki az idők során. A magyar ember újévi köszöntőinek legfontosabb gondolata az időjárással és a terméssel kapcsolatos. Ennek adnak hangot az itt olvasható, rímbe szedett jókívánságok is.

JANUÁR – BOLDOGASSZONY HAVA – FERGETEG HAVA

Január 1. – Újév Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő. Hagymakalendárium készül, melyből az év tizenkét hónapjának időjárását jósolják meg. Tizenkét gerezd fokhagymába sót tesznek. Minden gerezd egy hónapnak felel meg. Amelyik gerezdben reggelre nedves lesz a só, az a hónap is nedves lesz, sok eső vagy hó esik majd.

Január 2. – Jézus nevenapja Ha Jézus nevenapján hideg van, az állatok megszólalnak és hallani őket.

Január 6. – Vizkereszt, Boldizsár A vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol. Vizkereszt ünnepének zimankója hosszú, derült ege rövid telet jósol. Ha fénylik vízkereszt, a búza jól ereszt, vagyis, ha süt a nap ezen a napon, jó búzatermés lesz.

Január 17. – Remete Sent Antal Ha esik, Szent Antal elviszi a szénát.

Január 18. – Piroska Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.

Január 21. – Ágnes Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.

Január 22. – Vince Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevesebb lesz a borod.

Január 25. – Pál Ha fényes szent Pál, minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel. A szélvihar háborút jelentett: Hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás.

FEBRUÁR – BÖJTELŐ HAVA – JÉGBONTÓ HAVA

Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony Ha énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni. A néphit szerint a medve ezen a napon felébred téli álmából, barlangjából kijön és ha napos időt talál, visszabújik, mert még hosszú lesz a tél. Vagyis ha február 2-án enyhe az idő, később visszatér a hideg és sokáig marad.

Február 3. – Balázs Ha ezen a napon esik, akkor jég veri el nyáron a termést.

Február 5. – Ágota Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja.

Február 6. – Dorottya Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog. Ha Dorottya szorítja, Zsuszánna tágítja.

Február 11. – Elek A székely hegyipásztorok e napon tartották a kígyók ünnepét, mert hitük szerint azok ekkor bújnak elő odúikból.

Február 14. – Bálint Ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó idő lesz.

Február 16. – Julianna Előfordul, hogy Julianna rázza a dunnáját, azaz havazik.

Február 19. – Zsuzsanna Ha megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz. Ha nem szólal meg, befagyott a szája és a hideg idő még tovább tart. Ha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, ha magasan száll, közel a tavasz.

Február 22. – Üszögös Szent Péter Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő.

Február 24. – Mátyás Ha Mátyás jeget talál, akkor feltöri, ha nem talál, akkor csinál. Mátyás viszi el a havat, s szűrujjából kiereszti a pacsirtákat.

MÁRCIUS – BÖJTMÁS HAVA – KIKELET HAVA

Március. 10. – Ildikó Ha ezen a napon fagy, negyven napig el nem hagy.

Március 12. – Gergely Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz. Zalaszentbalázs szőlősgazdái szerint a Gergely napján metszett tökékről sok bort szüretelnek.

Március 18. – Sándor Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget.

Március 19. – József Megérkeznek a fecskék. „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Akadnak Szegeden, akik télidőben nem iparkodnak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával. Ha valaki szemükre veti, tréfásan így védekeznek: nem vergődök vele, majd mögfogadom Szent Józsefot, majd elhordja ő. A cigány is azt mondja: Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik.

Március 21. – Benedek Benedek, Benedek, jönnek a jó melegek.

Március 24. – Gábor Harmatszedés napja.

Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony Búzaszentelés napja. Gyümölcsoltó Boldogasszony hozza az énekesmadarakat. Gyimesben úgy tartják, ha jó az idő ezen a napon, jó termés várható. Ipoly-folyómenti szólás: Gyümölcsoltó hidege téli hónapok megölője.

ÁPRILIS – SZENT GYÖRGY HAVA – SZELEK HAVA

április

ÁPRILIS – SZENT GYÖRGY HAVA – SZELEK HAVA

Április 14. – Tibor Ha virágos a cseresznyefa, virágos lesz a szőlő is.

Április 24. – György Szent György nap a pásztorok fogadásának és az állatok kihajtásának ideje volt. Az e napon hulló meleg eső aranyat ér a gazdának. Szegediek szerint jó lesz a termés, ha a Szent György napi vásárban esik az eső, és a koldusnak besározódik az orra. – Egy sellyei monda szerint amikor gróf Szapáry Péter török rabságba került, azt kívánták tőle, hogy átkozza meg hazáját, akkor szabadon eresztik. Szapáry letérdelt a földre, fölnézett az égre, majd megszólalt magyarul, amit a török nem értett: verje meg az Istem Magyarországot húsvéti esővel, szentgyörgyi harmattal, pünkösdi záporral. Azóta is, ha ezeken a napokon esik, hálásan mondogatják a sellyeiek: beteljesült Szapáry átka.

Április 25. – Márk Búzaszentelő körmenet napja. Ha az ég megdördül, akkor gazdag lesz az aratás. Azt is mondják, ha Márk napján a búza már akkora, hogy a fürj el tud bújni benne, az jó termést igér.

Április 28. – Vitális Ha Vitális didereg, tizenötször lesz még hideg.

Április 30. – Szienai Katalin Ha Széna Kata napján a rét szép üde, az jó szénatermést jelent.

május

MÁJUS – >PÜNKÖSD HAVA – ÍGÉRET HAVA

Május 6. – János Aki János evangélista napjáig el nem vet, nem érdemes a jó szóra.

Május 12. – Pongrác Május 13. – Szervác Május 14. – Bonifác A májusi fagyosszentek. A tapasztalat szerint ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A gazdák nagyon féltek ezektől a napoktól. Ha májusi fagy éri a szőlőt, Eger szőlőművesei igy fakadnak ki: a fagyosszentek megszüreteltek. Viszont, ha szép idő van akkor mondják: Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.

Május 25. – Orbán Ha tiszta az ég, akkor a fagy visszalopakodik. Így az Orbán napja körüli hűvös időjárás árt az éppen virágzó szőlőnek. Göcsejben úgy tartják, hogy amíg Orbán a kemence hátán ül, a nadrágot nem szabad elhagyni. Számos vidéken szokás, hogy Orbánt elűzik a tűzhely mellől, hogy jöjjön a jóidő. Orbán után már nem kell a fagytól félni. A zamárdiak szerint amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz.

Május 27. – Hella Ha nedves az idő, akkor a széna nagyra nő.

Május 31. – Petronella Ha Petronella derűs napra ébred, jó kendertermés lesz.

junius

JÚNIUS – SZENT IVÁN HAVA – NAPISTEN HAVA

Az Úrnapi szép idő bő termést jelez.

Június 8. – Medárd Hogyha Medárd pityereg, 40 napig csepereg. Ha ezen a napon esik, negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig negyvennapos szárazság következik. A göcsejiek szerint, ha esik ezen a napon, akkor a fű kihajt, a szőlő bőven terem, de a bor gyönge lesz.

Június 10. – Margit Margit napján nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor ebben az évben sok légy lesz

Június 13. – Páduai Szent Antal Ha egy asszony ezen a napon lisztbe nyúl, kelés nő a kezén.

Június 15. – Jolán, Vid Ha esik, hibás lesz az árpa. A szegedi tanyák népe szerint jó bortermés várható, ha Vid napjára a szőlő elvirágzik. A velemi búcsún azért szoktak imádkozni, hogy e napon ne essék az eső, mert akkor nem lesz jó szüret.

Június 24. – Iván – Keresztelő Szent János (Virágos Szt. János, Búzavágó Szt. János) Nyári napforduló, a tűzgyújtás és tűzugrás a tisztulás-, egészség- és szerelemvarázslás célját szolgálja.

Június 26. – János és Pál Az időjárás védőszentjei. Mivel ez a nap az aratás és a nagy nyári zivatarok idejére esik, egyben viharokat fékező védőszenteknek tekintik őket.

Június 27. – László Jól figyeld meg László napját, jó előre megjósolja az idő járását!

Június 29. – Péter – Pál Péter és Pál érkezése, szakad a búza gyökere. Kaszát, sarlót készítsd, mert Péter-Pál után már üres az udvar, teli a határ!

JÚLIUS – SZENT JAKAB HAVA – ÁLDÁS HAVA

Július 2. – Sarlós Boldogasszony Az egykori sarlós aratás kezdete. Magán az ünnepen valami keveset arasson az asszony is sarlóval, szedjen kalászt, hogy a jószág ne pusztuljon.

Július 5. – Sarolta, Emese Ha esik, akkor rossz dió- és mogyorótermés lesz.

Július 15. – Apostolok oszlása Ha főszél (északi szél) fúj, drágaság lesz, és tavaszra fölmegy a búza ára. Németpróna régi hagyománya: kilenc zivatar támad e napon és utoljára belecsap a villám a búzakeresztekbe. A zivatarok ezután szétoszlanak és mindegyik a maga országába tér vissza. Többé nem is kerülnek össze és most már nincs is akkora erejük.

Július 20. – Illés Ha ezen a napon dörög az ég, azt mondják, hogy „Illés szekere zörög”. A szegedi néphit szerint bármilyen szárazság van, az esőnek esnie kell Illés próféta napján. S így fenyegetik meg az ünnep előtti forróságot: jaj neköd kánikulla, ha Illés próféta a nyakadot megmossa. Munkács környéki hiedelem szerint Illés a névünnepén jeget dob a folyók vizébe, ettől fogva már nem jó a szabadban fürdeni.

Július 22. – Mária Magdolna Zalában a kánikula Magdolna napján jön be és Bertalan napján távozik.

Július 25. – Jakab Ha a hangyák menetelnek, nagy hidege lesz a télnek. Ha sok az égen a fehér fölleg, akkor a télen sok hó lesz. A régi szegedi juhászok Jakab éjszakáján a csillagok állásából következtettek a jövő évi időjárásra. A nap délelőtti időjárása megfelel a karácsony előtti, a délutáni pedig a karácsony utáni időjárásnak. Vagyis, ha délelőtt felhős az ég, akkor a tél első felében, ha pedig délután, akkor meg a tél utolján lesz tartós havazás. A tápéiak szerint ha Jakab napján északról fúj a szél, akkor a tél hideg lesz. Ha alszél fúj, enyhe, lucskos tél várható. Ha a nap fényeskedik, nagy hideget jelent, ha eső esik, jó idő lesz – mondják a székelyek.

Július 26. – Anna A kender nyűvésének kezdőnapja.

AUGUSZTUS – KISASSZONY HAVA – ÚJKENYÉR HAVA

Augusztus 1. – Péter Ha eddig nem esik, jöhet a Duna vize is, nem lesz kukorica.

Augusztus 6. – Urunk szineváltozása Urunk szineváltozása után feketedik már a tarló, fehéredik az arató. (felszántják a tarlót, az aratás idején megbarnult gazda kezdi visszanyerni rendes arcszínét.)

Augusztus 7. – Donát Dónát a szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentje. Különösen villámcsapás, jégeső eltávoztatásáért szoktak hozzá könyörögni.

Augusztus 10. – Lőrinc Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép. A szegedi nép szerint Lőrinc után a fa abban az esztendőben már nem fejlődik tovább. A göcseijiek úgy tartják, ha Lőrinc napján bőven esik, és még a kerékvágásban is megáll az eső, akkor sok bor lesz. Amelyik kígyó Lőrinc napján nem bújik el, az már nem akar megmaradni, kerékvágásba fekszik, hogy ott pusztuljon el. Lőrinc után már veszélyes a folyóban fürdeni, mert a víz már hideg. Lőrinc belepiszkít a sárgadinnyébe, vagyis ezentúl már nem jó.

Augusztus 12. – Klára Ha szeles Klára napja, ősz lesz nemsokára.

Augusztus 15. – Nagyboldogasszony Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban. Zalában ekkor gyűjtik a gyógyfüveket.

Augusztus 24. – Bertalan A néphagyomány Bertalant az ősz kezdőnapjának tekinti. Amilyen Bertalan napján az idő, olyan lesz az ősz. A zivatar sok jeget és havat jelent. Sok helyen az őszi szántás-vetés ezen a napon veszi kezdetét. Ha ezen a napon esik az eső, jó káposztatermés lesz, mert Bertalan közédobálja kezében hordott fejét (Lesencenémetfalu). A bertalan-napkor köpült vaj gyógyító erejű.

augusztus

SZEPTEMBER – SZENT MIHÁLY HAVA – FÖLDANYA HAVA

Szeptember 1. – Egyed Ha esik, gyenge lesz a tél. Az őszi búza és rozs vetésének kezdőnapja. Somlóvidéke: ha Egyed napján esik, akkor esős, ha nem esik akkor száraz lesz az ősz. Bábolna: amilyen az Egyed nap, olyan lesz az egész hónap. Jó idő esetén jó lesz a szőlő- és gyümölcstermés.

Szeptember 5. – Viktor Ha szépen süt a nap, hosszú kellemes őszi napok várhatók.

Szeptember 8. – Mária, Kisasszony napja Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek. A göcsejiek Kisasszony napjára virradó éjszaka, illetőleg korahajnalban kiteszik a harmatra a vetőmagot, hogy az Úristen szentelése fogja meg. Napköltekor már be is viszik. Az ilyen búza nem üszkösödik meg, és bőven terem.

Szeptember 8. – Mária, Kisasszony napja Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek. A göcsejiek Kisasszony napjára virradó éjszaka, illetőleg korahajnalban kiteszik a harmatra a vetőmagot, hogy az Úristen szentelése fogja meg. Napköltekor már be is viszik. Az ilyen búza nem üszkösödik meg, és bőven terem.

Szeptember 12. – Mária Szűz Mária névünnepe, általános búcsúnap. Ekkor kelnek útra a fecskék.

Szeptember 21. – Máté Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják. Alföldi tapasztalat szerint a búzát legjobb Máté hetében elvetni.

Szeptember 28. – Vencel Ha Vencel napján esik, akkor jövőre szép lesz a tavasz.

Szeptember 29. – Mihály Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet. Szent Mihály napja az őszi napéjegyenlőség idejére esik, ott áll a sötét tél kapujában. Göcseji mondás: Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Szegedi szólás: fél mint a cigány Szent Mihálytól. Szamoshátiak mondják: aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot. Ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor meg enyhe. Csanádapáca: Karácsonyig szép, enyhe időre lehet számítani, ha a fecskék még itt érik Szent Mihály napját. Bábolna: Szent Mihálykor keleti szél igen kemény telet igér. Ha Szent Mihály napján még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske.

OKTÓBER – MINDSZENT HAVA – MAGVETŐ HAVA

Október 4. – Assziszi Szent Ferenc. Ha ezen a napon ültettek kotlót, nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Egyes vidékeken szüretkezdő nap. Göcseji hagyomány szerint vetésre legalkalmasabb a búzahét illetve ferenchét, az a hét, amelybe Ferenc névnapja beleesik.

Október 9. – Dénes Ha északról fúj a szél, és a csillagok is tündökölve ragyognak: kemény tél várható. Ha napnyugat felől fúj a szél, és felhős az ég, akkor enyhe tél lesz.

Október 15. – Teréz Hagyományos szüretkezdő nap. Egerben Teréz-szedés a neve.

Október 16. – Gál Gál a parasztéletben határnapként is előfordul. Egy székely naptár szerint ezen a napon érik be a makk, és van az évben az utolsó halászat. Makón a régi gazdák ekkor fognak a szántásba és vetik el az őszi búzát.

Október 20. – Vendel A pásztorok védőszentjének ünnepe. Vendelre el kell végezni a mezei munkát.

Október 21. – Orsolya Amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél.

Október 26. – Dömötör Dömötör napi hideg szél kemény telet jósol. Juhászújév, ekkor számoltak el a pásztorok a gazdákkal.

Október 28. – Simon, Tádé Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, Hegyaljai kapás várj Simon Judára. Simon-Júda jeles időjárási és gazdasági határnap. Ismert szólás fűződik hozzá: megérkezett Simon-Judás, jaj már néked pőregatyás. Mostantól fogva melegebben kell öltözködni.

NOVEMBER – SZENT ANDRÁS HAVA – ENYÉSZET HAVA

November 1. – Mindenszentek Ha hull a hó ezen a napon, nem olvad el márciusig.

November 2. – Halottak napja Ha sok eső esik, sok felnőtt hal meg a következő esztendőben.

November 11. – Márton A népi hagyomány szerint ezt a napot tartották az emberek a télkezdetnek, mert rendszerint ekkor esik le az első hó. Somlóvidéken, ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha pedig barnán, azaz ha nem esik a hó, akkor kemény tél várható. Endrőd népe szerint, ha a lúd jégen áll, akkor karácsonykor vízben botorkál. A galgamácsiak úgy tartják, hogy a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. A mártonlúd mellye ha világos, hó lészen, ha fekete, eső. Ha tisztán ment le a nap, kemény tél, ha homályba szentült, lágy tél lészen. Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.

November 19. – Erzsébet Szent Erzsébet napja tél erejét szabja.

November 22. – Cecilia A verseci Várhegyen él Szent Cecília, a város oltalmazója. Gondoskodik a szőlősgazdákról, Ott lebeg a levegőben és fonalat húz Versec körül, hogy semmi baj ne érje.

November 25. – Katalin Ha Katalin kopog, karácsony locsog, ha Katalin lotyog, karácsony kopog.

November 30. – András Fehér András, rossz év. Apátfalvi öreg emberek e nap hajnalán, a Maros partján, a víz szélén, vesszőt szúrnak le és megvárják a napkeltét. Ha a víz most följebb áztatja a vesszőket, akkor tavaszra áradást esetleg árvizet várnak. Aki böjtöl András napján, völegényt lát éjszakáján.

DECEMBER – KARÁCSONY HAVA – ÁLOM HAVA

December 1. – Elza Elza-napi éles szél, négyheti széllel jár.

December 4. – Borbála Budaörsön azt tartják, ha karácsony éjfélig kihajt a vízbetett ág, jó termés várható. Ha Borbála napján vízbe helyezett cseresznyeág karácsonyra kivirágzik, az eladó lánynak közeli házasságra van kilátása.

December 6. – Miklós Ha Miklós napján hó esik, vége az enyheségnek.

December 7. – Ambrus Ha a fagy elmarad és sárba enyhül az időjárás, karácsonykor jeges idő lesz.

December 13. – Luca Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja. Lucakalendárium: Luca és karácsony közötti 12 napot jól meg kell figyelni, mert az időjárás a következő év 12 hónapját jellemzi.

December 21. – Tamás Aki ezen a napon egyszer disznót öl, annak azután minden évben le kell vágnia valamit, mert különben Tamás öl, valamelyik állatát elpusztítja.

December 24. – Ádám, Éva Ha karácsony éjjelén havazik, az nagyon sok jót ígér.

December 26. – István István napja ma vagyon, ugrik a bak a fagyon.

December 27. – János János nap, ha borús, a termény igen dús.

December 31. – Szilveszter Ha éjjel esik, reggel pedig süt a nap, rossz termés lesz.

Forrásmunkák:

Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium I, II, Szent István Társulat Az Aposotoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1977 Czárán Eszter: Világnak Virága, I-IV Tavasz, Nyár, Ősz, Tél, Szerzői kiadás, 2005 Gulázsi Aurélia és Selmeczi Kovács Attila: Régi népélet naptára – 2010, CSER Kiadó, Budapest, 2009. Kerkayné Maczky Emese: Karácsonyi ünnepkör, Amerikai Magyar Múzeum, Passaic, 1995

fel az oldal tetejére